Alapító Okirat

I. Az Egyesület neve és székhelye

Az Egyesület neve:                TANÍTÓK FEKETE ISTVÁN EGYESÜLETE
Az Egyesület rövid neve:       TANÍTÓEGYLET
Az Egyesület székhelye:        1192 Budapest, Knézich u. 3-13.
Alapításának kelte:                 2004. március 1.
Bírósági bejegyzés:                2004. április 15. Fővárosi Bíróság, Pk. 60353/2004/2.
Közhasznúsági végzés:         2004. április 15. Fővárosi Bíróság, Pk. 60353/2004/2.
Adószám:                               18252178143
Statisztikai számjel:               18252178143 8559 529 01
Bankszámla adatai:               CIB Bank-11100104-18252178-36000001
Működési szint:                     országos
Hivatalos nyelve:                   magyar

II. Az Egyesület célja és tevékenysége:

1.   Az Egyesület célja az értékmegőrző nevelés és oktatás segítése, különös tekintettel a kisiskolások harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésére, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a társadalmi leszakadás megakadályozására az egyházi iskolák alsó tagozatán. (2011. évi CXC tv. 1.§ (1).

2.   Az Egyesület céljainak megvalósítására közfeladatot lát el (2011. évi CLXXV törvény) az alábbiakban megjelölt területeken a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) alábbi alpontjai és a 74.§ (1). alapján:

(c)    nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés

(o)    alapfokú művészetoktatás

(p)    fejlesztő nevelés-oktatás

(r)     a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

(u)    pedagógiai-szakmai szolgáltatás;

az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1) alapján:

a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

3.   Az Egyesület közfeladatát különösen a következőkben részletezett közhasznú tevékenységek során látja el országos szinten:

1. A tanítók pedagógiai és módszertani ismereteinek bővítése, továbbképzések, konzultációs        fórumok, konferenciák szervezése, az önképzés segítése
2. A különböző tantárgyak tematikus és módszertanilag összehangolt tanításának segítése különös tekintettel az integrált tantárgyak tantervi feladataira (pl. környezetismeret, művészeti tantárgyak)
3. Az iskolában folyó tehetséggondozás támogatása, tanulmányi versenyek szervezése, pályázatok kiírása.
4. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó helyi intézményi programok segítése.
5. Az oktatás segítő tanítói eszközök fejlesztése, nevelési és oktatási segédanyagok kidolgozása, megjelentetése.
6. Erdei iskolák, diáktáborok szervezése, illetve ezek feltételeinek megteremtése.

4.   Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az igényeknek megfelelő helyi, illetve szaktárgyi munkacsoportokat működtethet, mint például:

(1)    magyar nyelv és kommunikációs munkacsoport

(2)    matematika munkacsoport

(3)    osztályfőnöki munkacsoport

(4)    művészeti (rajz, ének, tánc, kézművesség) munkacsoport

(5)    természet- és környezetismereti munkacsoport

(6)    testnevelés és sport munkacsoport

(7)    napközi és iskolaotthonos nevelés munkacsoport

5. Az Egyesület munkája során folyamatosan együttműködik a hasonló célokért dolgozó hazai és külföldi szakmai (pl. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet) és civilszervezetekkel (pl.: pedagógusokat tömörítő egyesületek, Keresztény Pedagógus Társaság, Magyar Cserkészszövetség).
6. Az Egyesület figyelemmel kíséri a neveléssel-oktatással kapcsolatos állami, egyházi és helyi önkormányzati intézkedéseket, valamint a döntéseket előkészítő társadalmi vitákat.

A vitában szükség szerint képviseli a tagok véleményét, illetve érdekeit. Az Egyesület a

tevékenységét érintő kérdésekben kialakított állásfoglalását szükség szerint nyilvánosságra hozza.

7. Az Egyesület pártoktól független, politikai pártnak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, így országgyűlési, megyei vagy települési

önkormányzati képviselőt nem állít, és nem támogat.

8. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú

szolgáltatásaiból.

III. Egyesületi tagság

1. Az Egyesület rendes tagja csak az a természetes személy lehet, aki elfogadja és támogatja az alapszabályban rögzített célkitűzéseket, és azok megvalósításában részt vállal.
2. Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes és jogi személyek, akik, vagy amelyek a folyamatos tevékenységben részt venni nem tudnak, de a célkitűzésekkel egyetértenek, és az Egyesületi munkát erkölcsileg, ill. anyagilag támogatják.
3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes és jogi személy, akit, vagy amelyet erre a megtiszteltetésre az Egyesület Választmányának jelölése alapján a Közgyűlés méltónak ítél.
4. Az Egyesület tagjai az elfogadott és rögzített célok érdekében folyamatosan működő szaktárgyi munkacsoportokban, vagy alkalomszerűen szervezett csoportokban tevékenykednek. Az Egyesület keretei közt működő csoport létrehozásához a Választmány jóváhagyása szükséges.

A tagság keletkezése

1.   Az Egyesület alapító tagjai belépési szándékukat az alakuló közgyűlésen aláírásukkal hitelesítik.

2.   A későbbiekben csatlakozóknak írásbeli belépési szándéknyilatkozatot kell eljuttatniuk az Egyesület Választmányához. A felvételhez két tag ajánlása szükséges. A tagfelvételről a

Választmány dönt, és arról írásbeli értesítést küld. Ha a felvételt a Választmány megtagadja, ezt annak indoklásával együtt szintén írásban közli. A kérelmező jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat.

Az Egyesület tagságát a Választmány tartja nyilván.

Az egyesületi tagság megszűnése

1.   A tagsági jogviszony megszűnik:

a)   a tag kilépésével; a rendes, a pártoló és a tiszteletbeli tag tagságát a kilépésnek a Választmánynál történő írásbeli bejelentésével megszűntetheti.

b)   a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c)   a tag kizárásával;

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A Választmány a Közgyűlés megkeresésével egyidejűleg köteles az érintett tagot az eljárás megindításáról írásban értesíteni. A Választmány a tagot írásbeli kérésére köteles meghallgatni.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.

d)   a tag törlésével; a Közgyűlés határozattal törölheti a tagok nyilvántartásából azt a rendes tagot, aki az egy évnél régebben esedékes tagdíjhátralékát a Választmány felszólítását követő 60 napon belül nem egyenlíti ki. Erről a következményről ajánlott küldeményben vagy e-mailben a felszólítással egyidejűleg a tagot tájékoztatni kell.

2.   A kizárást illetve törlést a Közgyűlés a Választmány kezdeményezésére köteles következő ülésén napirendre tűzni. A közgyűlés kizáró, vagy törlő határozatát az érintett taggal írásban közölni kell, aki a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Tiszteletbeli tagot sem kizárni, sem törölni nem lehet. (Ptk. 3:70. §)

A rendes tagok jogai

1. Részt vehetnek az Egyesület bármely rendezvényén.
2. Az Egyesület céljaival egyező bármely tevékenységre a tagság körében külön munkacsoport szervezését kezdeményezhetik.
3. Javaslatokat, észrevételeket tehetnek az Egyesület működésével, gazdálkodásával kapcsolatosan.
4. Betekintést nyerhetnek az Egyesület működését érintő bármely okiratba.

5. A Közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, az Egyesület tisztségviselőinek választásában részt vehetnek, illetve maguk is megválaszthatók.

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:

1. Részt vehetnek az Egyesület bármely rendezvényén, de a közgyűlésen csak tanácskozási joggal (nem választhatnak, és nem választhatók).
2. Javaslatokat, észrevételeket tehetnek az Egyesület működésével, gazdálkodásával kapcsolatosan.
3. Jogi személyiségű pártoló és tiszteletbeli tag kizárólag képviselője útján vehet részt az Egyesület tevékenységében.

A rendes tagok kötelezettségei:

1. Az alapszabály rendelkezéseinek betartása.
2. Cselekedeteik és megnyilvánulásaik összhangban legyenek az Egyesület célkitűzéseivel.
3. Az Egyesület céljainak megvalósításában való tevékeny részvétel.
4. A Közgyűlés határozatával megállapított mértékű tagdíj befizetése.

A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

1. Az Egyesület részére erkölcsi és önként vállalt anyagi támogatás nyújtása.
2. A tiszteletbeli tagok sem tagdíj, sem más anyagi szolgáltatás nyújtására nem kötelesek.

IV. Az Egyesület szervei

A közgyűlés

1.   A közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, a rendes tag jogosult továbbá a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolni.

2.   A közgyűlést a Választmánynak évente legalább egy alkalommal (rendes közgyűlés) össze kell hívnia olyan időpontra, hogy május 31-ig elfogadhassa az előző évről szóló pénzügyi beszámolót valamint közhasznúsági jelentést, a következő évi munka- és költségvetési tervet. A közgyűlés szükség esetén a székhelyen kívül más helyszínen, pl. a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (1068 Budapest, Városligeti fasor 42.) épületébe is összehívható.

3.   A közgyűlés ülésein a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosultak által meghívott és a választmány vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek is részt vehetnek.

4.   A tagság egytizedének, vagy a Választmány, ill. az Ellenőrző Bizottság írásbeli indítványára rendkívüli közgyűlést kell, –az indítvány kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra– összehívni. A választmány köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor

teljesíteni; vagy ha az egyesület céljainak elérése veszélybe került. [Ptk. 3:81. § (1)].

5.    A Közgyűlés összehívásáról a Választmány gondoskodik. Az Egyesület tagjait a Közgyűlés összehívásáról a kitűzött időpont előtt legalább 14 nappal írásban, igazolható módon értesíteni kell. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését valamint az ülés napirendjét. (Ptk. 3:17. §). A meghívóhoz írásos anyagot kell mellékelni, amely a napirendet és a szavazásra előre elkészített anyago(ka)t tartalmazza. A tagok a napirend kiegészítését kérhetik a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 10 napon belül a kiegészítés indokolásával. E kérelem tárgyában a választmány jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a választmány nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Előzetes kérelem hiányában a meghívóban nem szereplő témát csak akkor lehet a közgyűlés napirendjére tűzni, ha minden tag jelen van, és a napirendre tűzést egyik tag sem ellenzi. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. [Ptk. 3:17. § (5)].

6.   A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok közül 50%+ 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Választmány elnöke ismételten összehívhatja a közgyűlést az eredeti napirendi pontokkal, a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előzetesen fel kell hívni.

7.   A Közgyűlés üléseit, mint levezető elnök a Választmány elnöke, akadályoztatása esetén helyettese vezeti.

8.   A Közgyűlés határozatait nyílt, egyszerű többségi szavazással hozza. Kivételt képeznek ez alól az éves beszámolóról, az Alapszabály módosításáról, az Egyesület céljainak módosításáról valamint az Egyesület megszűnéséről szóló határozatok, amelyek meghozatalához a jelenlévők háromnegyedes többsége szükséges. Az elnök javaslatára nyílt, egyszerű többségi szavazással választják meg az eseti levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőket, valamint a szavazatszámlálókat. [Ptk. 3:71.§ d)] Indokolt esetben a Közgyűlés dönthet titkos szavazás elrendeléséről. Minden esetben titkosan kell szavazni a Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásakor, valamint tag kizárásáról vagy törléséről. Titkos szavazás esetén előálló szavazategyenlőséget ismételt szavazással kell döntésre vinni. A szavazatokat a levezető elnök számlálja össze, ezt a közgyűlés jegyzője hitelesíti. A Közgyűlés határozathozatalában alkalmazni kell az V. pont szerinti összeférhetetlenségi szabályokat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

(1) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,

(2) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

(3) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

(4) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

(5) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

(6) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. [Ptk. 3:19. § (2)]

 

A közgyűlés határozatait az elnök hirdeti ki, és az egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.

9.   A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (Ptk. 3:74 §))

(1)    az alapszabály módosítása;

2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. az Egyesület feloszlásának esetében döntés az Egyesület vagyonának felhasználásáról.
4. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
5. az éves költségvetés elfogadása;
6. az éves beszámoló - ezen belül a Választmánynak az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
7. az Egyesület éves munkatervének meghatározása;
8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
9. a felügyelő (ellenőrző) bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása;
10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
11. az Egyesületi tagdíj összegének meghatározása;
12. döntés tiszteletbeli tagságról, illetve a tagok esetleges kizárásáról;
13. a végelszámoló kijelölése.

A Választmány

1. A Választmány feladata az Egyesület tevékenységének folyamatos és gyakorlati irányítása. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, tevékenységéről évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.
2. A Választmány feladatai:
   1. a közgyűlés napirendjének összeállítása
   2. javaslattétel a Közgyűlés jegyzőjének személyére
   3. éves beszámoló és közhasznúsági melléklettervezet készítése, amely tartalmazza az előző évi gazdálkodás főbb   adatait, kimutatásait (2011. évi CXXV törvény 29§)
   4. tárgyévi program, közhasznú tevékenység megtervezése
   5. tárgyévi költségvetés elkészítése.
3. A Választmány öt tagból áll, akiket a közgyűlés a tagok közül 3-3 éves időtartamra választ meg. A Választmány teljes létszámú ülésén tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Választmány legalább negyedévenként, a tagság számára előzetesen közzétett időpontban ülésezik (rendes ülés). A Választmányt az indítvány kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha a Választmány két tagja, vagy az Ellenőrző Bizottság ezt írásban indítványozza (rendkívüli ülés). A Választmány üléseit az elnök, akadályoztatása esetén helyettese hívja össze írásban, a meghívóban szerepelnie kell az ülés napirendjének.  A Választmány ülései nyilvánosak. Két választmányi tag javaslatára a levezető elnök zárt ülést rendelhet el. Zárt ülés tartásának csak a személyiségi jogok védelme, vagy az adatvédelem érdekében lehet helye.

 

4. A választmányi ülés határozatképességéhez legalább három választmányi tag jelenléte szükséges. A Választmány ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese vezeti.
5. A Választmány döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Az ekkor előálló szavazategyenlőség esetén ismételt titkos szavazással kell dönteni.

6.   A Választmány üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság tagjait, a szaktárgyi munkacsoportok vezetőit, ill. meghívhatók az egyes célfeladatokra szervezett csoportok vezetői.

1. 1. 1. 7. A Választmány határozathozatalában alkalmazni kell az V. pontban szereplő összeférhetetlenségi szabályokat.
         8. A választmányi tagok feladatkörébe tartozik, hogy a Választmány ülésein részt vegyenek, a Választmány feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatokat terjesszenek a Választmány elé, a Választmány elé terjesztett javaslatokról szavazzanak. A választmányi tagoknak (ebben a minőségükben) a fentieken túl önálló feladatköre nincsen.

9.   Banki utalványozási joga az erre feljogosított három választmányi tag közül bármelyik kettőnek együttesen van.

Az elnök, elnökhelyettes, választmányi tag:

1. Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli harmadik személyekkel és hatóságokkal szemben, a Választmány felhatalmazásával az Egyesület nevében megállapodásokat köt, aláírási joga van. Akadályoztatása esetén képviseleti jogát helyettesére ruházhatja.
2. A Választmány az elnök hatáskörébe delegálhatja az alábbi feladatokat:

A közgyűlés napirendjének összeállítása, a közgyűlés összehívása, az éves beszámoló és a beszámoló és közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyek döntésre való előkészítése.

3.   Az elnökhelyettes feladatkörébe tartozik az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendők ellátása. Ezt meghaladóan az elnökhelyettesnek önálló feladatköre nincs.

4.   A választmányi tag tevékenységével segíti a Választmányt. Ezt meghaladóan a választmányi tagnak önálló feladatköre nincsen.

Ellenőrző Bizottság

1. Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy évente megvizsgálja az Egyesület működésének jogszerűségét és gazdálkodását. A háromtagú Ellenőrző Bizottságot a közgyűlés négy évre választja meg.
2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek a Választmány tagjai, ill. azoknak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozói nem állhatnak az Egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
3. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről minden évben beszámol a Közgyűlésnek.
4. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Választmány ülésein, a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhetnek, az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.
5. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, lényeges kérdésekben szakértő véleményét kérheti. Az Ellenőrző Bizottság működésének módját a Választmány működésének szabályaihoz igazítja. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább 2 alkalommal ülésezik. Határozatképes akkor, ha legalább két tagja jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait két tag jelenléte esetén egyhangú döntéssel, három tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel hozza.
6. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Választmányt tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése, vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése a Választmány döntését teszi szükségessé, vagy ha vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

V. Általános rendelkezések

Határozatok és nyilvánosság:

1. Az Egyesület működését, szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint beszámolóit, jelentéseit bárki számára hozzáférhető módon az intézményben történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
2. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a Választmányi ülések helyén, előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
3. Az Egyesület szerveinek döntéseit a Választmány az Egyesületi határozatok tárában tartja nyilván. Ebben feltünteti a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, ill. név szerinti szavazás esetén azok személyét is.
4. A Választmány elnöke akadályoztatása esetén helyettese gondoskodik a döntéseknek az érintettekkel írásban, igazolható módon való közléséről.
5. Az Egyesület szerveinek döntéseit írásbeli kiadványban hozza nyilvánosságra, amely az intézményben való kifüggesztéssel válik hozzáférhetővé.

Összeférhetetlenségi szabályok

1.   Nem lehet vezető tisztségviselő az:

a)   akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült [Ptk. 3:22.§ (4)],

b)   akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. [Ptk. 3:22.§ (5)],

c)   a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d)   akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől - az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig [Ptk. 3:22.§ (6)],

e)   aki közügyektől való eltiltás alatt áll (Btk. 61.§ (2).

2.   Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképessége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó ok áll fenn, tovább aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület tisztségviselője. Ptk. 3:26.§ (2).

3.   Nem vehet részt a Közgyűlés, a Választmány valamint az Ellenőrző Bizottság határozathozatalában az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4.   Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.   Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)      a Közgyűlés, illetve Választmány elnöke vagy tagja (ide nem értve a közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)      a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)      a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d)     az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6.   Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

(A 2011. évi CXXV. törvény 38. §)

a)      amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d       amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület gazdálkodásának pénzügyi alapját a tagdíjak, közérdekű kötelezettségvállalásból és egyéb forrásokból származó bevételek (adományok, banki kamat, vagyoni érték átruházása, stb.), valamint különböző pályázatokon nyert támogatások és az Egyesület által folytatott tevékenység nyereségéből származó

hozzájárulás képezik. Az Egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon.

2. Tagdíjat az Egyesület önálló keresettel rendelkező tagjai fizetnek. A pártoló tagok önkéntesen felajánlott összeggel támogatják az Egyesületet.
3. Az Egyesület a hatályos jogszabályokat figyelembe véve végzi tevékenységét saját éves költségvetése szerint.
4. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet az Egyesület csak közhasznú vagy az alapító okiratban (II. fejezet) meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban (II. fejezet) meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
5. Az Egyesület befektetői tevékenységet nem folytat.

A Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint egyéb vezetők feladataikat díjazás nélkül látják el.

6. Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok a saját vagyonukkal az Egyesület tartozásáért nem felelnek.

VII. Az Egyesület megszűnése

1.   Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

2.   Az Egyesület a jogutód nélküli megszűnés általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. 1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
   2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3.   Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület

céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

4.   A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra

5.   Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor

fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

6.   Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

VIII. Záradék

Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) valamint a 2012. évi C törvény (Btk.) rendelkezései az irányadók. Az Egyesület Budapesten, 2004. március 1-jén megtartott alakuló közgyűlésen mondta ki megalakulását, és fogadta el az Egyesület Alapító Okiratát.

Az Egyesület közgyűlése Budapesten, 2014. szeptember 15-én megtartott ülésén fogadta el az Egyesület egybeszerkesztett, módosított alapító okiratát.

 

Kelt.: Budapesten, 2014. szeptember 15-én.

…………………………………..

elnök

Tanítók Fekete István Egyesülete